Az Országgyűlés 2016. június 7-én elfogadta a Kormány 2017. évre vonatkozó adótörvény javaslatát. A következőkben szeretnénk egy összefoglalóval szolgálni a leglényegesebb változásokról:

– Újraszabályozásra kerültek a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások. Költségvetési szervnek nem minősülő munkáltató esetében a SZÉP kártyára,valamint a rekreációs keretösszegre (450 eFt) vonatkozó rendelkezések lényegében nem változnak. Azonban a közszférában dolgozók rekreációs keretösszege 200 ezer forintra
csökkent.

– A korábban nevesített béren kívüli juttatások szélesebb rétegeket érintő elemei (Erzsébet utalvány, üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017. január 1-jétől eltörlésre kerülnek. Ezeket a juttatásokat a munkáltató legfeljebb egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja a jövőben. Tehát a fenti, jelenleg 34,51%-os adóterhet viselő juttatások a jövőben 49,98%-os adóteher mellet lesznek adhatóak a munkavállalóknak:-(

– A jövőben a munkáltató béren kívüli juttatásként (a SZÉP kártyán kívül) maximum 100 ezer forint pénzösszeget adhat a korábbi 200 ezer forint helyett.

– Az új Ptk. szabályai alapján egy társaság törzstőkéjének emelése a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére is történhet. A pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása az Szja tv. alapján főszabály szerint a magánszemély tulajdonos egyéb jövedelmének minősül. A módosító törvény alapján a tőkeemelés ezen formája nem fog a magánszemély bevételének minősülni, azonban az adóhatóság felé a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettséget, a magánszemélynek pedig nyilvántartási kötelezettséget ír elő.

– 2017. január 1-jétől 9 Ft-ról 15 Ft-ra növekszik a vonatkozó rendelet szerinti munkába járás költségtérítéseként (pl.: saját gépjárművel történő munkába járásra) kilométerenként adómentesen adható juttatás.

– 2017. január 1-jétől bevezetésre kerül a mobilitási célú lakhatási támogatás, mely bizonyos feltételek teljesülése esetén a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 40%-áig, a további két évben 25%-áig, az 5. évben pedig 15%-áig adómentesen lesz adható a munkáltató által. A támogatás alapjául a munkavállaló, vagy a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt bérleti díja, vagy a munkáltató által tulajdonolt lakás szokásos piaci értéke szolgál, mely értéket csökkenti a munkavállaló által fizetett, vagy vele megtéríttetett rész.

– 2017. január 1-jétől adómentes lesz a munkáltató által a külön rendeletben meghatározott egészségügyi ellátások
biztosítása. A korábbi javaslatban egyes szűrővizsgálatok, fizikoterápiás és mentálegészségügyi ellátások voltak adómentes juttatásként nevesítve, így várhatóan az ilyen jellegű szolgáltatások körét határozza majd meg rendelet. A juttatás nincs felső korláthoz kötve.

– A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7.050 Ft-ról (napi 235 Ft-ról) 7.110 Ftra
(napi 237 Ft-ra) nő.

– Bizonyos feltételek mellett lehetővé válik, hogy az a kifizető, akinek a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének levonására tekintettel negatív társasági adóalapja keletkezik, az így keletkezett negatív társasági adóalap 50%-a alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vegyen igénybe.

– 2016. júliusától jelentősen szűkülni fog a jogdíjbevételekhez kapcsolódó kedvezmények köre. A legfőbb változást a marketing célú szellemi termékek (védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név, know-how, üzleti titok, szoftveren kívüli szerzői jogilag védett mű, stb.) hasznosításából származó díj kedvezményekből történő kizárása jelenti.

– A munkavállalói mobilitás közvetett elősegítése érdekében 2017. január 1-jétől két új adóalap-csökkentési jogcím lép hatályba, amelyek a társaságiadó-alapból történő dupla levonhatóságot biztosítanak: ezek a mobilitási célú lakhatási támogatások és a munkásszállás kialakítása, fenntartása, üzemeltetése érdekében felmerült adóévi költségek. Az adóalap-csökkentésként figyelembe vehető összeg azonban egyik esetben sem haladhatja meg az adózás előtti nyereség összegét.

– Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló vevőkövetelések esetében 2017. január 1-jétől az új szabályok az érintett kapcsolt vállalkozásról és az adott ügyletről szóló adatszolgáltatáshoz kötik a vele szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása alapján történő társaságiadóalap-csökkentés alkalmazását.

– A 2017. adóévtől megszűnik a KKV-k által végrehajtott eszközberuházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény 30 millió forintos felső korlátja:-)

– A módosítás 5 %-os adókulcsot vezet be alapvető élelmiszerekre (baromfihús, friss tej, tojás). A kedvezményes adókulcs 2017. január 1-jét követően lesz alkalmazandó. A módosítás szerint 18 %-os adókulcs lesz alkalmazandó az internet-szolgáltatásra, illetve az éttermi étkezésre. Ez utóbbi adókulcsa 2018. január 1-jétől 5 %-ra csökken. A
kedvezményes áfakulcs alá eső éttermi szolgáltatásokra viszont 2018. január 1- jétől egy új közteher, a turizmusfejlesztési hozzájárulás kerül bevezetésre.

– 2018. január 1-jétől tehát egy új adónem, az ún. turizmusfejlesztési hozzájárulás kerül bevezetésre, amelyet az
„étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom” után kell majd teljesíteni. Ez a szolgáltatás egyébként 2017. január 1-jétől 18 %-os, míg 2018. január 1-jétől 5 %-os áfa mértékkel fog adózni. Az új közteher mértéke 4 % lesz.

– 2017. január 1-jétől tartós bérletbe adott személygépkocsik esetén nem a tartós bérletbe vevő lesz a cégautóadó alanya, hanem a személygépkocsi tulajdonosa.

– Az Art. módosítása következtében 2016. szeptember 1-jét követően – meghatározott körülmények fennállása esetén – az adó megfizetésére határozattal kötelezhetővé válik a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag, illetve részvényes (ide nem értve az nyrt. részvényesét). Az adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség a jogi személytől be nem hajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig
terhelheti majd a részesedését átruházó korábbi tulajdonost.

– A jelenlegi szabályok szerint az adózónak minden olyan értékesítésről, illetve beszerzésről, amelynek az áfa-tartalma az 1 millió forintot meghaladja, nyilatkozattételi kötelezettsége van az adóhatóság felé. Az elfogadott törvénymódosítás ezen. 1 millió forintos értéket 100 ezer forintra fogja csökkenteni 2017. július 1-jétől.

Phone: 06-70- 456-1811
Fax: