2021. április 1-jei hatállyal módosul az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja, aminek következtében a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak csak egy szűk köre esetében marad továbbra is alkalmazandó a fordított áfa. A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan kerül sor, miután az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben hazánk a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa további fenntartását kérte.

Az Áfa tv. 2021. április 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

A módosítás következtében csak azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak a fordított áfa hatálya alatt, amelyek

az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása), vagy
ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési szerelési és egyéb szerelési munkákhoz
kapcsolódnak. Természetesen a fordított adózás ezekben az esetekben is csak akkor alkalmazandó, ha teljesülnek a fordított adóztatás egyéb feltételei is, vagyis az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ugyanakkor egyiküknek sincs olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle követelhető.

A módosítás azt eredményezi, hogy a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások túlnyomó többsége esetében megszűnik a fordított áfa, vagyis nem a szolgáltatás igénybevevője, hanem az ügyletet teljesítő adóalany lesz köteles megfizetni (és áthárítani) az áfát. Ha egy szolgáltatásnyújtás a rendelkezés 2021. április 1-jétől hatályos szövege értelmében már nem tartozik a fordított áfa hatálya alá, akkor az alábbi szabályok szerint kell meghatározni, hogy mely esetekben kell először alkalmazni az egyenes adózás szabályait.

Az áfa szabályok értelmében az ügylet tényállásszerű megvalósulása, vagyis a teljesítés eredményez adófizetési kötelezettséget, amely adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. Ebből következően a teljesítési időpont alapvető jelentőséggel bír az ügyletek minősítése során.

Annak meghatározása során, hogy egy adott ügylet tekintetében még a fordított adózás vagy már az egyenes adózás szabályai alkalmazandóak-e, azt kell megvizsgálni, hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napját megelőzi-e vagy sem. Ennek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az adott szolgáltatásnyújtás során a felek időszakos elszámolásban állapodtak meg.

Ha az ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napját megelőzi, akkor a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. Ha egy adott időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja 2021. április 1-jét megelőző időpont, a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni még abban az esetben is, ha az adott időszak áthúzódik a hatályba lépés napján, és akkor is, ha az egész időszak a hatályba lépés napját követi. Ezekben – a fordított áfa hatálya alá tartozó – esetekben az ügyletet teljesítő adóalany olyan számla kibocsátásáról köteles gondoskodni, amelyben áthárított adó, illetve százalékérték nem szerepel, és a számlán fel kell tüntetnie a „fordított adózás” kifejezést, a szolgáltatást igénybe vevő adóalany adófizetési kötelezettsége pedig az Áfa tv. 60. §-ában foglalt szabályok alapján meghatározott időpontban keletkezik.

Ha az ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napja, vagy azt követő időpont, akkor az egyenes adózás szabályai alkalmazandóak, vagyis az ügyletet teljesítő adóalany köteles az adófizetési kötelezettséget teljesíteni (és az áfát áthárítani). Ha egy adott időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napja vagy azt követi, akkor abban az esetben is az egyenes adózás szabályai szerint kell eljárni, ha akár a teljes időszak megelőzi a hatályba lépés napját.

Mindezekből az is következik az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozóan, hogy ha az időszak a hatályba lépés napján áthúzódik, az adott időszakot nem kell megosztani, és részben fordított áfás, részben egyenes áfás ügyletként kezelni. Hanem attól függően, hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napját megelőzi-e vagy sem, az ügylet egészét fordított áfásként vagy egyenes áfásként kell kezelni a fent részletezett szabályokat követve.

Phone: 06-70- 456-1811
Fax: